Jeles napok Május
JELES NAPOK MÁJUS
MÁJUS
Május 1.
Már régóta közös kirándulások, majálisok, ünnepi lakomák szokása is tartozik a naphoz. A majálist, a vidám népmulatságot rendszerint valamelyik közeli erdőben tartották, a magukkal vitt ételt, italt fogyasztva. Később egész sokadalommá szélesedett a majális. Volt ott zsákbanfutás, póznamászás, birkózóverseny, erőmérés, lóverseny, ének és tánc, katonazene. Temesvári Pelbárt erre a szokásra is utal: „... ma van május elseje, és ezen a napon a világ fiai ősidőktől fogva árnyas erdők és ligetek kellemességeivel, madarak énekével gyönyörködtetik magokat."
2.-Zsigmond napja
Vojlovica gazdasszonyai sokévi tapasztalataik szerint ezen a napon vetik az uborkát, mert biztos, hogy jó termést hoz. De vigyázni kell a vetéskor, nem szabad beszélgetni, mert csak hellyel-közzel fog kikelni a mag. Ha kapták a magot valakitől, nem köszönték meg, mert nem kel ki.
4.-Flórián napja
Flórián a tűzoltók és más tűzzel dolgozók védője. A Muravidéken, Flórián napján nem asszony, hanem férfi rak tüzet. Mielőtt begyújtana, megmossa a kezét, a vizet pedig szétpermetezi, hogy a tűz, amely ezen a napon különösen haragos, „erüt ne vehessen”, ne okozzon veszedelmet. A tűzgyújtást azonban nem lehet korán végezni, csak délelőtt tíz óra után kerülhet rá sor, mint ahogy mondják, „hogy a házbu ki ne siessen" – azaz fel ne gyújtsa a házat.
5.-Gotthárd napja
Csak a muravidéki háziasszonyok tartják számon e napot. Azt tanácsolják, hogy ezen a napon uborkát kel vetni, noha sok helyen nagyszombat napját tartják legalkalmasabb uborkavető napnak. Arra is kell vigyázni, mondják, hogy ne mezítláb vessünk, mert bolhás lesz a növény.
6.-Babevő János napja
Minden gazdasszony tudja, hogy a hüvelyeseket, a lencsét, borsót, babot el kell vetni, mert talán már nem fagy ki. A bánáti háziasszonyok szerint János napja kiváló alkalom a babvetésre.
12.-Pongrác napja
A három fagyos nap, a három -ác végű fagyosszent Pongrác, Szervác, Bonifác napja közül az elsőn, Pongrác napján évszázados tapasztalat szerint a tavaszi meleg időjárás hirtelen hidegre fordulhat, sőt fagy is jelentkezhet, ami „leszüreteli a szőlőt”, tönkreteszi a vetést. Védekezésül trágyát égettek, füstöltek a gyümölcsösökben, veteményes kertekben.
13.-Szervác napja
Szervác napja a fagyosszentek második napja. Szervác viselkedése nem különbözik Bonifácétól. Baranyában hallani a következőt: „Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken se látsz.”
14.-Bonifác napja
A három –áccal végződő nevű fagyosszent harmadikának, Bonifácnak napja. Sok gondot okoz a termelőknek másik két „kollégájával". A három fagyosszent idején Zentán és környékén három napig nem szabad kapálni, mert nem terem a szőlő.
21.-Konstantin napja
Doroszlón azt tartják, hogy még ezen a napon lehet palántázni, tököt vetni, bundivát is – sütni való tököt, mint Doroszlón nevezik -, hogy télen süthessenek. Doroszlón az asszonyok hét éves tökmagot ültetnek, mert az terem a legjobban.
25.-Orbán ~ Urbány napja
Még Orbán is fagyosszent. „Söpri a termést a faggyal" – mondják Topolyán. Baranyában úgy vélik, vigyázni kell, mert Orbán lecsípi a kukoricát. A Muravidéken hallani: „Míg Orbán a kemence hátán ül, addig nem hagyjuk el a nadrágot" – mert még rossz időt hozhat.
28.-Emil napja
A Muravidéken ettől a naptól kezdve nem szabad kendert vetni, pedig a kenderre mindig és minden földművesháztartásban nagy szükség volt. Nemcsak vásznat szőttek belőle, a vászonból pedig ruhaneműt, asztalneműt és mást készítettek, hanem gyógyírként is szolgált embernek, állatnak. Doroszlón pl. Kendermagot etettek a gilisztás gyerekkel, lóval. A kendermagtól elment a giliszta. A lónál igen hatásosnak bizonyult, ha a kendermagot rozsdával keverték.
31.-Petronella napja
Ha Petronella derűs napra ébred, jó kendertermés lesz, volt az általános muravidéki megfigyelés. A háziasszonyok a mák virágzását is figyelemmel kísérték, mert ha bőven virágzik a mák, szalonna lesz bőven, de zsír is a főzéshez. A szalonnát sebek gyógyítására is fel lehet majd használni. De nemcsak gyógyít, hanem az időjárást is mutatja a szalonna. Ha csöpög, mindenki tudja, hamar megjön az eső.
A 6-7 éves korban is még a játék segítségével tanulnak, fejlődnek a gyerekek leginkább. Milyen játékokat kínálnak a nyári hónapok?
Esős napokon előkerülhet a papír és a ceruza. Színezéssel, apró pontok összekötésével fejlődik az író-, rajzoló mozgás. A leendő elsősöknek érdemes háromszög alakú ceruzát választani, amit könnyen meg tudnak fogni. A síkban történő tájékozódás alakítása is a papírlapon történik. Nagyon szeretik a gyerekek, ha együtt készül a rajz. Készítsünk közösen egy képe, és közben mondjuk is, hova mit rajzolunk: Középre egy házat, fölé egy napocskát. A ház bal oldalán egy fa nőtt, a fa alatt két gomba. A nap mellett, a jobb felső sarokban egy felhő van, alatta egy tulipán. A tulipán és a ház között egy kiskutya ugat… A lapon történő, balról jobbra tartó haladási irányt gyakorolhatjuk képsorok kirakásával vagy színes építőkockákból történő sorozatok építésével. A kerítésfestés játék is ezt a készséget fejleszti: Ehhez kipróbálhatjuk az iskolakezdéshez beszerzett színes számolópálcikákat. Megkérjük a gyerekeket, hogy folytassák a sort a pálcikákból: piros, kék, sárga, piros, kék… Miután kirakták a sorozatott, visszakérdezünk: Melyik az első, mi áll a sor végén, mi következik a sárga után? Ez a játék a szabályalkotás, a szabályfolytatás készséget is fejleszti.
A szabadban gyűjtsünk mindenféle termés, kavicsot, ágat. Ezeket egy kis ruhazsákba téve tapintás útján kell felismerni. Nehezíthetjük a játékot, úgy, hogy nem lehet kimondani a tárgy nevét, csak a tulajdonságait: szögletes, szúrós, érdes, picike, kemény … s a többieknek kell kitalálni, hogy éppen mi van kezében. A tapintás, formaérzékelés mellett a szókincs is bővül, és a késleltetés képessége is fejlődik. A hallási figyelmet is fejleszthetjük a szabadban. Megkérjük a gyerekeket, hogy nekünk hátat fordítva találják ki, minek a hangját hallják: üvegből öntünk vizet, meggyújtunk egy gyufát, két kavicsot összeütögetünk, felfújunk egy léggömböt pattogtatjuk a labdát… A látás utáni észlelést, az apró részletek közötti különbségek felismerését fejlesztjük, amikor a különböző tárgyakat forma, szín, nagyság szerint csoportosítjuk. A memóriajáték, puzzle, legó szintén az olvasáshoz szükséges készségeket fejleszti. Konzerv- és gyümölcsleves dobozokból várat építve megfigyeljük a dobozok megkülönböztető jeleit. Ezt követi a várostrom, amikor kislabdával azt a dobozt kell eltalálni, amelyiken paradicsom, vagy azt, amelyiken alma van… A célba dobással a szem-kézkoordináció is fejlődik. A patak- vagy tóparton az apák és fiaik kedvenc szórakozása a kacsázás. Szintén ezt a kreativitást, a gondolkodás fejlődését eredményezi.