Beiskolázható-e a gyermek

Beiskolázható- e a gyermek?

 

Amikor a szülő és az óvónő megpróbálja eldönteni, hogy a gyermek elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, tulajdonképpen azt kell látnia, hogy képes lesz-e megfelelni bizonyos alkalmazkodási követelményeknek.

 

Képes-e majd négy órán át nyugodtan ülni a padban, figyelni a tanító szavára, válaszolni a kérdéseire, és csak akkor szólalni meg, amikor engedélyt kap rá. A gyereknek le kell küzdenie azt az igényét, hogy azonnal közölje, ami az eszébe jut, azonnal kimondja, amihez kedve van, abba hagyja a foglalkozást, ha elunja, és máshoz kezdjen.

Az iskolára való alkalmasság tehát az esetek többségében nem annyira értelmi színvonalhoz kötött, sokkal inkább az alkalmazkodás képességének szintjétől függ.  

Az iskolára való alkalmasság az esetek többségében nemcsak az értelmi színvonalat jelenti, hanem az alkalmazkodási képességének szintjétől is függ.

 

Melyek ezek az alkalmazkodási készségek:

• Helyzetmegértés: A gyermeknek globális, tevékenységének, viselkedésének részleteire is kiható élménye van arról a változásról, amit az iskola jelent. Ez nem annyira szavakban kifejezhető, mint inkább beállítódásban mutatkozik meg, a belső kényszernek abban a feszültségében, amit végső soron kötelességnek nevezünk. Az iskolai helyzetet az a gyermek érti meg, aki érzi, tudja, hogy kezdetét vette valami új, sokáig fog tartani, s a végén őbelőle orvos lesz, vagy tűzoltó.

 

• Feladattudat: A gyereknek rá kell hangolódnia arra, hogy tekintéllyel rendelkező személyek által kijelölt feladatok elvégzését előbbre valónak tekintse minden más tevékenységnél. Például ha azt írják elő, hogy 3 sor karikát rajzoljon, akkor éreznie kell, hogy ha unja is, ha nem is érti, mire jó, nem hagyhatja abba, nem rajzolhat helyette hajókat.  

 

• Nagyobb kitartás: A feladat élményének egyik viselkedési megfelelője. A fékrendszer egyenletesebbé válik, a szabályozás tudatosabbá. A gyerek kevésbé elterelhető. Véletlenszerű ingerekre jobban tud ellenállni.

 

• A teljesítmény igénye: A gyerek viselkedésének indítékrendszerében új mozzanatként jelenik meg az a feszültség, hogy elsajátítson egy készséget, ügyességet, tudást, és ezzel létrehozzon valamit.

 

Az általános alkalmazkodási követelmények mellett az iskolába kerülő gyermektől bizonyos értelmi képességeket is elvárnak: kiterjedt emlékezeti befogadást, a kérdéshez igazodó felidézés készségét, különösen, pedig a minták követését.