Jeles napok Május

Május - Pünkösd hava Tavaszutó - Ígéret hava - Borjútor (Virágzó élet) hava

majusfa
A latin Maius hónapot Ovidius szerint a meglett korúak (maiores)
tiszteletére nevezték volna el. Valószínűbb azonban, hogy a régi
római Maia istennő vagy férfi párja Maius volt a névadó. A
görögöknél Maia a pleiászok egyik csillaga volt, Zeusz szeretője, és
a főistennek együtt töltött éjszakák eredményeként Hermész (latin
Mercurius) anyja.


A május mindenütt a nyár aggodalmas adventjének tűnik, aminek a
jövendő termés féltése volt az alapja. Május az ókorban Európaszerte
engesztelő és tisztító szertartások böjtös időszaka volt.
Rómában tilos volt ekkor új ruhát ölteni, házasságot kötni, és
házaséletet élni, ekkor takarították ki a templomokat, mosták le az
istenszobrokat, mintha csak a hónap előkészület lenne a nyárközépi
nagy ünnepekhez. A nép szerelmes szívű legényei május elsején
"májusfát" állítanak kedvencük háza elé. E hónap ünnepségei - a
majálisok - a tavasz és a nyár örömeinek szólnak. A szerves élet
fejlődésének ekkor van a tetőpontja.
Pongrác, Szervác és Bonifác, mint régről fogva tudjuk, könnyen
visszacsalogathatja kertjeink rémét a hajnali fagyot, és kárt okozhat
veteményeseinkben, sőt még a szőlő-gyümölcs ültetvényekben is.
Persze a nagy riadalom előtt célszerű emlékeznünk az
agrometeorológusok tapasztalataira, mert a hosszú évtizedek óta
folyó meteorológiai megfigyelések elemzése bebizonyította, hogy a
fagyosszentekre vonatkozó néphit nem légből kapott állítás.


Népi megfigyelések:
- májusi csendes eső, növeli a vetést
- száraz május, száraz esztendő
- ha májusban erősen halljuk a békákat kuruttyolni, úgy igen sok eső
lészen
- ha május elején esik, úgy kevés borunk lesz
- nagyon meleg május után esős június következik
- ha májusban a tölgy szépen virágzik, és a cserebogár rajta
tanyázik, gyakran fogunk hallani mennydörgést
- sok bort hoz ám a három ác, (Pongrác, Szervác, Bonifác), ha felhőt
egyiken se látsz
- Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz
- Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász
- Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentök, hogy a szőlő el
ne fagyjon, füstöljenek kendtök
- májusi meleg eső nagy termés, hideg eső rossz vendég


Jeles napok májusban:
Fehérvasárnap (május 01.)
Szent Flórián napja (május 04.)
Pongrác, Szervác, Bonifác (május 12-13-14.)
Áldozócsütörtök (május 13.)
Nepomuki Szent János emléknapja(május 16.)
Pünkösd (május 23.)
Orbán napja (május 25.)
Szentháromság vasárnapja (május 30.)


ikrek szimbolumA meteorológusok Tavaszutó-ként tartják számon, a régi
Székely-Magyar naptár szerint Ígéret havának nevezik,
eleink pedig (az Avisura szerint) a Borjútor (Virágzó élet)
hava elnevezést használták májusra. A hónap régi magyar
(katolikus) neve Pünkösd hava. A Nap az Ikrek jegyébe lép.


Népi mondóka
Orbánnak a napja hogyha fényes,
A vincellér mint a páva kényes.
Mint az áldozócsütörtök
Olyan lesz őszi időtök.
Pünkösd-napi esésre
ne várj áldást vetésre.
Május hava hűvössége
A gazdának üdvössége.


Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Szép idő lesz, ha az esti pír aranyszínű, ha napnyugtakor a vízeken
és a mezőkön sűrű köd keletkezik, ha a szárazon tenyésző békák
magasra ülnek és brekegnek. Rossz idő következik, ha reggel pír
van, ha az esti pír igen vörös.


Fehérvasárnap
Fehérvasárnap (latinul Dominica in albis) a húsvét nyolcadát záró
vasárnap (tehát a szent szombatot követő nyolcadik nap), amelyet a
II. Vatikáni Zsinat óta húsvét második vasárnapjaként ismer a
katolikus naptár. A nevét onnan kapta, hogy a nagyszombaton
keresztelt katekumenek ezen a napon vehették le a fehér ruhát,
amelyet egy héten át viseltek.
Jellegzetes szokása ennek a napnak a komálás vagy mátkálás. A
szokás a lányok (ritkábban lányok és fiúk ) közötti barátság
megpecsételéséről szól. Komatálat küldtek egymásnak gyümölccsel,
borral, hímes tojással, süteménnyel.
A fehérvasárnap népies neve a szokás miatt mátkálóvasárnap, vagy
komálóvasárnap. Némely vidéken szokás volt, hogy a farsang óta
férjhez ment lányok fehérvasárnapon menyasszonyi ruhájukban
mentek a szentmisére, de koszorú és fátyol nélkül. A fehérvasárnap
szakrális tartalma a katolikus egyházban a halottakról való
megemlékezés, a "halottak húsvétja". A nap neve a görög
katolikusoknál tamásvasárnap.


Szent Flórián napja
Szent Flórián napja a katonatiszt vértanú emlékét őrzi. A keresztény
hitéért vértanúságot szenvedett és szentté avatott Flórián
tulajdonképpen római katonatiszt volt, és Diocletianus császár
uralkodása idején Noricumban, a mai Ausztria területén teljesített
szolgálatot. A legenda szerint imájával meggátolta egy ház leégését,
így lett belőle a tűzoltók patrónusa. Úgy is szokták ábrázolni, amint
római tiszti egyenruhában, kezében a vödör vízzel egy hozzá képest
parányi házacska, vagy város tüzét oltja. Tisztelete elsősorban
Ausztriában és a környező országokban virágzik a késő középkor
óta. A tűzzel dolgozók, tűzoltók, serfőzők, fazekasok, pékek
valamint a kéményseprők védőszentje lett, és a gyakori tűzesetek
miatt a barokk kortól kezdve már nálunk is, minden tehetősebb
polgár házának homlokzatán fülkébe állították szobrocskáját.
Névnapjának hiedelemanyagába az ősi pogány tűzkultusz számos
eleme is fölszívódott. Egyes falvakban ekkor nem raktak tüzet,
kenyeret sem sütöttek és a kovácsok sem dolgoztak. Máshol éppen
ezen a napon gerjesztettek új tüzet, ősi módon, két fadarab
összedörzsölésével, és az egész falu népe ebből a parázsból gyújtott
tüzet. A gazdák, hogy bő termést adjon, ekkor igyekeztek a
kukoricát elvetni.


Pongrác, Szervác, Bonifác
A hagyomány szerint a Krisztus utáni III-IV. században élt három
szentéletű férfi a keresztény hitéért halt mártírhalált, míg más
források szerint a három szent azért fagyott halálra, mert ruháikat a
szegényeknek adták. Egyes kutatók a fagyosszenteket magyar
szenteknek nevezik. Tény, hogy a magyar néphit számos legendát
ismer a három férfiról: ezek szerint Pongrác kánikulában, a
subájában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül
megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsípték a szúnyogok. Mivel ezért
ők haragszanak ránk, bosszút esküdtek ellenünk, és évről-évre
visszajárnak, hogy tönkretegyék a termést. Fagyot ráznak, letarolják
a veteményt, megdermesztik a földet, sok fájdalmat okozva ezzel az
embereknek. Egyes vidékeken viszont úgy vélik, hogy e
rosszindulatú szentek jóságosak is tudnak lenni, ugyanis, ha kisüt a
nap, bő termést hoznak a szőlősgazdáknak.


Áldozócsütörtök

urunk mennybemenetele

URUNK MENNYBEMENETELE
Áldozócsütörtök elnevezés onnan származik, hogy az Egyház által
előírt évenkénti kötelező szentáldozást eddig kellett teljesíteni. A
mai nap Jézus mennybemenetelének ünnepe.
„Az egybegyűltek megkérdezték Tőle: «Uram, talán most állítod
helyre Izrael országát?» Ő azonban azt mondta nekik: «Nem a ti
dolgotok, hogy ismerjétek az időket és a korszakokat, amelyeket az
Atya saját tetszése szerint határozott meg. A Szentlélek eljövetele
pedig erővel tölt majd el benneteket, hogy tanúságot tegyetek rólam
Jeruzsálemben és egész Júdeában, Szamariában, egészen a föld
határáig.» Miután ezeket mondta, a szemük láttára felemelkedett, és
felhő takarta el a szemük elől. S miközben nézték őt, amint az égbe
ment, íme, két férfi állt meg mellettük fehér ruhában. Így szóltak:
«Galileai férfiak, miért álltok és néztek az égre? Ez a Jézus, aki
felvétetett mellőletek, úgy jön el ismét, ahogy az égbe felmenni
láttátok.»”(ApCsel1,6-11)
Krisztus menybemenetele nem azt jelenti, hogy "innen oda ment",
hanem annak a kifejeződése, annak megértetése a tanítványokkal,
hogy Jézus ettől kezdve máshogy van jelen a tanítványok életében,
máshogy lesz együtt Egyházával: „íme, én veletek vagyok minden
nap a világ végéig!”(Mt28,20). A következő 10 nap a Jézus által
megígért Szentlélek várása, Aki a bennünk lévő holt tudás, hitet
elevenné és éltetővé teszi. Jézus mennybemenetele megerősíti az
ember reményét, hogy testi létezésünk nem veszik el, nem
fölösleges mind az, amit testünkben, testünk által cselekszünk,
hanem az "megüdvözül", hiszen Jézus testestül-lelkestül megy föl a
mennybe, teste fölvétetik a Szentháromság boldogító közösségébe,
ami a mi reményünk és célunk is.
A középkorban Áldozócsütörtökön azzal szemléltették Jézus
mennybemenetelét, hogy az oltáron lévő föltámadt Krisztus szobrát
a mise közben fölhúzták a templom boltozatán keresztül. Később
alakult ki a mai szokás, hogy a föltámadt Krisztust jelképező égő
Húsvéti-gyertyát mise közben eloltják.
Engedd, kérünk Mindenható Istenünk, hogy mi, akik hisszük, hogy
Egyszülött Fiad, a mi Üdvözítőnk, a mai napon föl ment a mennybe,
Vele együtt mi is eljuthassunk a Te boldogító közösségedbe, a
Szentháromság dicsőségébe, Krisztus a mi Urunk által. Ámen.

William Blake
Áldozócsütörtök
Egy szentcsütörtökön volt: ártatlan kicsikék
Ballagtak kettesével - csupa piros, csupa zöld, csupa kék -
Elöl fehér botokkal két szürkülő egyházfi ballagott -
S Pál katedrálisába folytak be, mint a temzei habok.
Micsoda tömeg volt az, ezer londoni virág!
Ott ültek csapatokban, csupa ragyogás, csupa láng!
Tömeg zsongása-zümje, de csak csöpp bariké;
Fiú- és lyánykezek ártatlan erdeje nyúlt az Ég felé.
S most felszállott a hangjuk, akár az orkán ereje,
Felszállott, mint a mennybolt harmonikus döreje.
Ott ültek köztük a szegények istápjai, pár szelíd agg;
Légy irgalmas, sohase űzd el ajtódtól az angyalokat.
(ford.: Kardos László)
Nepomuki Szent János emléknapja

nepumuki
A csehországi Pomuk (ma Nepomuk) városkában született 1340-ben
az a példás életű férfi, aki országszerte János atyaként vált ismertté.
Pappá szentelése után hamarosan a prágai udvarban kanonok, majd
érseki helytartó lett. Nagy tudása és egyháza iránti mély
elkötelezettsége miatt IV. Vencel király felesége őt választotta
gyóntatójául. Ez a megtiszteltetés azonban nem csak a pályáját tette
tönkre, hanem élete tragédiáját is okozta. A hitvesére féltékeny
király ugyanis arra akarta kényszeríteni a főpapot, hogy számoljon
be a királyné gyónásáról, és árulja el a titkait. Mivel János -
hivatásához híven - nem engedelmeskedett, az uralkodó elfogatta,
megkínoztatta, majd a Moldva folyóba dobatta 1383-ban.
A mártírhalált halt főpap testét a prágai Szent Vid-templomban
helyezték örök nyugalomra. Sírjánál a XVII. század elején több
ízben rendkívüli eseményeket észleltek. 1618-ban például, amikor a
protestánsok elfoglalták a templomot és el akarták távolítani a szent
hamvait is - a legenda szerint -, valamennyien szörnyethaltak. Egy
másik alkalommal a szent megvédte a templomba menekült jezsuita
misszionáriusokat, így azok pártfogójuknak kezdték tekinteni, és
szorgalmazták az egyházban János avatást. E csodás jelenségek
kivizsgálása után III. Benedek pápa Nepomuki Jánost 1729-ben a
szentek sorába iktatta.
A gyónási titok megtartásáért mártírhalált halt papot Csehország égi
patrónusává választotta. Ő lett a folyók, hidak, hajósok,
vízimolnárok és általában a vízen járók, vízen dolgozók oltalmazója.
Tisztelete rövid idő alatt hazánkban is elterjedt: a barokk korban az
ő nevére szentelték a legtöbb új templomot, szobrai, képei az egész
ország területén ismertté váltak. Különösen a vízparton, hidakon
láthatók a papi ruhában, vállán hermelin palásttal, karján feszülettel
ábrázolt Nepomuki Szent János szobrai.
Ünnepének előestéjén a Duna-parti városokban - Budán, Ercsiben,
Dunaharasztiban, Baján, Mohácson nagy vigasságokat rendeztek.
Lámpásokkal kivilágított, feldíszített hajókkal kisebb-nagyobb vízi
körmeneteket tartottak, amelyeket a parton majálisszerű
ünnepségekkel zártak. Baja városában még a múlt század elején is
megrendezték minden május 15-én este a vízimolnárok látványos
ünnepét, a Jánoska-eresztésnek nevezett mulatságot. A szent zöld
ágakkal feldíszített szobrát templomi lobogókkal, fáklyákkal, égő
gyertyákkal kísérték a komphoz, ahol egy szintén feldíszített
emelvényre állították, majd a Dunán leeresztett a szentet a
csónakokba szállt gyülekezet egyházi énekeket énekelve, fáklyás
menetben kísérte. A körmenet végén, a főtéren evéssel, ivással,
hajnalig tartó táncmulatsággal ünnepeltek.

Pünkösd

holysprt

A húsvét utáni ötvenedik napon, vasárnap ünnepli a keresztény
világ a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását,
azaz pünkösd napját. A pünkösd elnevezés a görög pentekosztész,
azaz ötvenedik szóból származik, és minden évben május 10-e és
június 13-a közé esik. Pünkösdöt a keresztény egyház
születésnapjának is tartják.
Piros Pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa sok
országában. Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni egy
pillanatra. A nagy nyári munkák előtt ünnepelni kell. Köszönteni az
új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért. A
templomokban évről évre megemlékeztek erről a napról, a
lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmaival helyettesítették, a
Szentlélek jelképeként fehér galambot repítettek szabadon. A lányok
és asszonyok bíborvörös ruhába öltöztek, befont copfjukat a
hagyomány szerint a bal vállukra kanyarítva, a férfiak felöltötték
ünneplőjüket es kezdődhetett a mulatság.
Néhány faluban még ma is élnek a pünkösdi hagyományok, játékok,
az Alföldön a Pünkösdölés, a Dunántúlon a Pünkösdikirályné járás.
A pünkösdikirály választás kezdetben vitézi szokás volt, a katonák
maguk közül választottak egy évre királyt. Amolyan legényvirtus
volt, lovas versennyel, tűzugrással, tekézéssel. Aki a
legderekabbnak bizonyult, egy évig ingyen ihatott a falu kontójára
és minden mulatságra hivatalos volt. A pünkösd az udvarlás,
párválasztás ideje. Ilyenkor enyhültek a szigorú szabályok, a
leányok bátran mutatkozhattak választottjukkal.
A Pünkösdikirályné járáshoz a legszebb kislányt választották meg
kiskirálynénak, ami nagy tisztesség volt. Mise után házról házra
jártak jókívánságokkal, versekkel, énekekkel köszöntve a háziakat,
virággal szórták be a szobát. A játék végén a háziak megkérdezték a
lányokat: Hadd látom a királynétokat édes-e vagy savanyú?
Fellebentve a díszes kendőt megcsiklandozzák a kislány állát. Ha a
királyné mosolyog, de a fogát a világért sem villanthatja ki,
megnyugszanak a háziak, mert jó lesz a termés. Ekkor a háziak
almát, tojást, kolbászt, pénzt ajándékoztak a jókívánóknak.


Orbán napja

A hónapvégi ünnepek közül a legutolsó fagyosszent, Orbán - május
25. - a legnépszerűbb. Számtalan hiedelem és népi jövendölés
kapcsolódik e névhez és dátumhoz: az orvosokon kívül a
szőlősgazdák is figyelték az Orbán-napi időjárást, mert "ha Orbán
nevet, a szőlő sír", vagy egy más megfogalmazás szerint: "savanyú
lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő." Egészen
távoli prognózist mutat az a népi jövendölés, amely szerint "amilyen
Orbán napja, olyan lesz az ősz." Felhasználták ezt a napot
termésbecslésre is, mert "ha Orbán napja szép, úgy bő lesz az
esztendő"


Szentháromság vasárnapja
A Szentháromság (latinul Sancta Trinitas) a legtöbb keresztény
felekezet tanítása szerint a három isteni személy (Atya, Fiú,
Szentlélek).

A pünkösd utáni vasárnap a Szentháromság ünnepe, székelyföldön
kispünkösdnek nevezik. Hazánkban - a pápa vonakodása ellenére
Kálmán király rendeli el megünneplését. Kultusza tőlünk terjed
nyugat felé. A barokkban az egyházművészetben és az egykori
városképekben is érződik a Szentháromság misztériuma.
Szentháromságnak szentelt templomok már a középkortól jelen
vannak a keresztény Európában; később a török, majd a
pestisjárványok szorongattatása miatt választják e titulust, s
ekkortól, a XVIII. századtól emelik a köztéri Szentháromság
szobrokat is.
Szegeden, de más városokban is a Szentháromság-szobor közelében
volt a régi piac: "mögterem minden a Szentháromság laposán" -
mondogatták a régiek. Vasárnap délelőtt e szobornál gyűltek össze
beszélgetésre az emberek: "minden újság mögteröm a
Szentháromság tövibe."
Szerte az országban zarándoklatokat, körmeneteket tartottak
tiszteletére és köztéri ájtatosságokat.
Aranyozott Szentháromság szoborcsoport
az Olomouci Szentháromság-oszlop tetején
Jelölésének legegyszerűbb formája a háromszög, amely vagy
sugárzó Napot, vagy pedig "Isten szemét" fogja közre.
Forrás: http://www.szoboszlokepeskonyve.hu

Oldalainkat 33 vendég és 0 tag böngészi