Jeles napok Október

Október - Mindszent(ek) hava
Őszhó - Magvető hava - Halak (Begyűjtés) hava

Hónapunk neve a latin October, " Nyolcadik" hónapnévből ered, mivelhogy a régi római naptárban az évkezdő márciustól számítva ez volt az év nyolcadik hónapja. A latin szó a görögből eredt, ahol az "  octo"  az "  ogkosz"  tőre megy vissza: ez pedig "  halott kampó" -t jelent - a jobb kéz középső ujja csakugyan ilyen kampóhoz hasonlatos. Egyedül Domitianus császár tett kísérletet a név megváltoztatására, amennyiben önmagáról neveztette el. Rossz császár volt, a "  domiciánus "   hónapnév nem kellett senkinek.

Róma októberi ünnepei a márciusi jeles napok tükörképei. A földműves, a halász, a hajós és a katona a márciustól októberig tartó nyárias időszakban volt aktív. Márciusban tolta vízre a hajóját, vette elő a szerszámait, fényesítette ki a fegyvereit, és októberben vontatta partra, rakta el őket, illetve olajozta meg az utóbbiakat, hogy a téli nedvességtől be ne rozsdásodjanak.

Népi megfigyelések:

- ha októberben a hónap elején sok csillag esik, úgy szép idő lesz

- az októberi zivatar szeszélyes telet jelent

- sok októberi eső, termékeny eső, vagy sok októberi eső, sok decemberi szél

- ha meleg október hónapja, hideg lesz a február

- ha októberben fagy és szél van, úgy január hónapja enyhe lesz

Jeles napok októberben:

Ferenc napja (október 04.)

Dénes napja (október 09.)

Szent Teréz napja (október 15.)

Gál napja (október 16.)

Szent Vendel napja (október 20.)

Orsolya napja (október 21.)

Dömötör napja(október 26.)

Simon, Júdás (október 28.)

 

 

 Rudan Mária: Skorpió zodiákusOktóber 23-án, a mind korábbi sötétedés miatt, az "  Októberi Jánosok" jelezték faluhelyen a konyhából a szobába való beköltözés idejét, az immár állandó esti szobavilágítás kezdetét, akármilyen drága volt is a "  petró". A meteorológusok Őszhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Magvető havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Halak (Begyűjtés) hava elnevezést használták októberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Mindszent(ek) hava. A Nap a Skorpió jegyébe lép.

 

Népi mondóka

Leodegár, hogyha lombhullató,

Örülj! a jövő év páratlan jó.

Orsolyakor takarítsd be káposztádat.

Simon, Juda hóval tömi tele szádat.

Ha megdurvul a nyúl szőre,

siess fáért az erdőbe.

Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Langy időt várhatni, ha a fák ősszel másodszor virágozni kezdenek, ha Szent Mihály körül gubacsok üresek vagy vizenyősek, ha a madarak ősszel soványak, ha Szent Mihály körül sok eső esik s a szelek délről vagy nyugatról fújnak.

Ferenc napja

a Dunántúlon és az Alföldön is sokfelé a búzavetés kezdetét, és ezt a dátumot a háziasszonyok is számon tartották. A vetés napján, hogy majd jól teremjen a mag, nem sütöttek kenyeret, ám ha még kotlós ültetésre szánták magukat, nyírfaágat tettek a tyúk fészkébe, ami a hiedelmük szerint megvédte a tojásból kikelő csibéket a gonosz hatalmától.

1182-ben született Giovanni Bernardore, aki később Assisi Szent Ferenc néven vált ismertté a keresztény egy-házban. Az eleinte könnyelmű életű, jómódú fiatalember egy súlyos betegségből felgyógyulva teljesen megváltozott, és minden idejét betegek ápolására, nyomorultak gyámolítására fordította. Pénzt koldult és apja üzletében azért dolgozott, hogy egy romba dőlt kis Mária kápolnát helyreállítson. Később eladta minden örökölt vagyonát, és bűnbánást hirdetve bejárta az egész országot. Assisi Szent Ferenc emléknapja a néphagyományban a szüret kezdetét is jelentette. Sokfelé előző nap kanászostorral durrogtattak a szőlőhegyen, hogy elűzzék a gonosz szellemeket.

 

Dénes napja 

A régi szüreti szokásaink a magyar közösségi élet legkiemelkedőbb ünnepei voltak. Ilyenkor az egész évi mezei munka sikerén, a betakarításon érzett öröm is mámoros kifejezésre jutott. Valamikor a szüret időszakára még a törvénykezés is szünetelt, és a diákok is vakációt kaptak. Sokfelé zeneszó, mozsarak durrogtatása jelezte a nagy eseményt. A gazdát a szüret végén díszes szőlőkoszorúval köszöntötték, amire természetesen a birkagulyásos lakoma, meg a bál következett.

Véletlen-e, vagy nem, ám tény és való, hogy október havára, történetesen kilencedikére esik a Dénesek neve napja. Szófejtő nyelvészeink megállapították, hogy a közkedvelt és elmagyarosodott utónév tulajdonképpen görög eredetű, sőt mi több: a bor és a mámor istenének, Dionüszosznak a nevét rejti. Mindenesetre a népi kalendárium a szüret-idő e jeles napját inkább az időjósok figyelmébe ajánlja, merthogy a mártír püspök, Dénes névünnepe "megmutatja" a telet, ugyanis, ha északról fú a szél, és tiszta az ég, és a csillagok is tündökölve ragyognak: szigorú, kemény tél várható. Ha viszont napnyugat felől fú a szél, és az ég egy kissé felhős, akkor enyhe tél, korai tavasz és bő termés lesz a jövő évben. 

 

Szent Teréz napja

 Hajdanában a legtöbb borvidékünkön ekkor kezdődött a szüret. A nehéz, de örömteli munka nyitányát, a "szőlőhegy felszabadítását" sokfelé durrogó mozsarak és falusi kikiáltók hirdették. A szedőlányok görbe kést, kacort, vagy szőlőollót ragadtak és csoportosan énekelve indultak a tarkálló tőkesorok közé. Mögöttük a jókedvű férfinép öntötte puttonyba a kövér fürtöket.

Gazdag spanyol család gyermekeként született az ó-kasztíliai Avilában 1515-ben Teresa, aki szülei akarata ellenére tizennyolc évesen karmelita kolostorba vonult. Példamutató ájtatosságán és szent életén túl egyházi feletteseinek a kolostori szabályzat megszigorítását javasolta. 1562-ben IV.Pius pápa felhatalmazására a karmelita rend női ágának megreformálásához fogott, majd a szigorú rendszabályok alapján működő első avilai kolostor főnöknője lett. Tizenhat női, és tizenöt férfi szerzetesrendet alapított. Egyházi elöljárói tanácsára számos könyvet irt a misztikus teológia témakörében, amelyeket több nyelvre lefordítottak. 1582-ben halt meg az ó-kasztiliai Alba de Liste kolostorban. Negyven évre rá, XV. Gergely pápa a szentek sorába iktatta.

Avilai Szent Teréz napja - a katolikus egyház egyik legnagyobb női szentjének a tiszteletére - főként a délvidéki magyarság körében asszonyi dologtiltó nap volt. Tartózkodtak a nagyobb házi munkáktól: ilyenkor a nőknek tilos volt mosni, kenyeret sütni, mert a néphit szerint mindez nagy bajt, veszedelmet hozhat a házra és a lakóira. Századunk praktikus, ám sokkal prózaibb hagyománya, hogy Teréz napjával kezdődik a hivatalos fűtési szezon.

 

Gál napja

 afféle határnapnak számított a földművelésben. Minthogy rendszerint ekkorra érett be a makk, a bakonyi falvakban - meg másutt is - ekkor csapták ki ingyen hizlalásra a disznókat a tölgyesekbe. A nálunk is népszerű, középkori bencés szerzetes névünnepének időjárásából már a következő nyárra jósoltak a népi megfigyelők: "Ha megizzad a szent úr - állította a rigmus -, és nem köll néki ködmön, esztendőre szárazságtól pörkölődik mindön".

Gál napja a paraszti életben a szántásnak és az őszi búza vetésének is az ideje, de érdekes hagyomány terjedt el a középkorban az ír származású bencés-rendi szerzetes névnapjához kapcsolódva: a könyvtáráról és iskolájáról híressé vált Szent Gallen kolostorának alapítója a deákok egyik védőszentje lett, és mivel neve a latin gallus, azaz kakas szóval egyezik, neve napján "kakas-ünnepeket" (kakasviadalt, kakas-sütést, kakaskirály-választást) rendezett a diákság.

Szent Vendel napja

Szent Vendelnek a jószágtartó gazdák és juhászok patrónusának régi jeles napja, az esedékes korai fagyok miatt, a kinti munkák mielőbbi befejezésére emlékezteti a betakarítókat. Vendel egyébként a legenda szerint a VII. században élt ir királyfi volt, aki Rómába zarándokolt, majd Tier környékén remetéskedett, és pásztorként szolgált. A kezében kis bárányt tartó szobra, mint az állatok védőszentje, hazánkban is sokfelé megtalálható a falvak határában, a legelők szélén. Régebben a tiszteletére tartott Vendel-napi miséről szentelt vizet vittek haza, amit a jószágok ivóvizébe öntöttek, védekezvén a bekövetkező bajok ellen.

Orsolya napja

Roppant népszerű név volt nálunk hajdanában - a 21-ére eső - Orsolya. Névnapjuk időjárása a várható tél megmutatója, míg egy másik régi babonás hiedelem úgy vélte, hogy az Orsolya-napi szép idő Karácsonyig is eltarthat. Orsolya a káposzta betakarításának a kezdetét is jelölte, és ekkor kezdték a szüretet a Somló hegyen. Ha hideg volt az idő, a szőlőszedők a mezsgyén rakott tűznél melengették elgémberedett ujjaikat, a szőlőtaposók meg forralt bort kaptak.

Dömötör napja

Dömötör, azaz Szent Demeter napja, október 26-a, a pásztorok, mindenek előtt a juhászok zárszámadó vigadalma volt. Ekkor számoltak el a gazdáknak a rájuk bízott falkával, és ekkor szerződtek a következő évadra. A napot juhászújévként, nevezetes bálját juhászbál, juhásztor, juhbál és Dömötörözés néven emlegették.

Különösen híresek voltak az alföldi Dömötörözők több napon át tartó ünnepségei. Szegeden a tanyai pásztorok zászló alatt vonultak fel a Dömötör-templom búcsújába, ahol a mise utáni bürgepaprikás - lakomán ott voltak a város vezető emberei, és a csábító dudaszóra olykor bizony táncra perdültek még a tisztelendő urak is.

Ha ilyenkor - 26-a táján - a nyájat terelő juhászt a fagyos szelű Dömötör "táncoltatta", abból a tapasztalt pásztorok kemény telet jósoltak.

 

Simon, Júdás

Október huszonnyolcadikán a bibliai két apostol közös névünnepét így foglalta rímbe a régi parasztregula: "Megérkezett Simon, Júdás, jaj neked már pőre gatyás." Régen Hegyalján ekkor kezdődött a szüret, biztatásul pedig az októbervég didergős munkájához ez a rigmus járta: "Rég felírta Noé Tokaj hegyormára, hegyaljai kapás várj Simon- Júdára."

A két tanítvány emléknapja (október 28.) nem csak szüretkezdőként vált ismertté a néphagyományban, mert Baranyában időjósló napként tartották számon, ami a hideg ősz beköszöntését jelentette. Úgy mondogatták: "Eljön a Simon, Júdás / Dideregve fázik a gulyás."

 

Forrás: http://www.szoboszlokepeskonyve.hu

Oldalainkat 34 vendég és 0 tag böngészi